2010. december 22., szerda

Céklát akarok

2010. december 12., vasárnap

Anglia tele van meglepetésekkel... most például H1N1-et kaptam tőle. Utoljára kábé 10 éve voltam influenzás és majd megdöglöttem... szó szerint, majdnem 42°C-os lázzal. Hasonló a helyzet. Bah.

2010. december 4., szombat

Sick deviant rapist pedophile paritcipating in incest

Sok mindennek voltam már címkézve életemben: lusta, semmirekellő, hülye, holdkóros... de eddig tényleg ez viszi a pálmát. Korábban még csak hasonló címen sem hívták rám a rendőrséget, sőt ami azt illeti soha az életben nem hívták rám a törvény embereit...

Reménytelenül romantikus vagyok és valahogy még mindig úgy képzelem el gyermeki elmémben, hogy a szerv hősiesen üldözi a gonosztevőket, nincsenek túlkapások és hogy csontból tudják ki a rossz és hogy ki a jó. Persze, tudom én, hogy a világ nem ilyen egyszerű és idilli, de hogy szerencsétlenek (igen kedves olvasó, biztosan azt hitted, hogy a szokásnak megfelelően a "paraszt rendőröket" fogom ócsárolni) kénytelenek ugrani egy olyan ember minden hívására, akinek világ életében gondja volt a drogokkal, az alkohollal, aki erőszakos és mentálisan sem teljesen ép... ez hallatlan. Korábban ugye mindezek vonatkozásában már többször is összetűzésbe keveredett a törvénnyel és mindez szerepel is a nyilvántartásban. Valami nagyon nincs rendben a világgal, ha egy ilyen hiteltelen ember szarral dobálózása is nyitott fülekre talál.

Személy szerint igen különös világnézetet vallok, hogy ez pontosan hogyan kategorizálható?... ahhoz sajnos még nem volt türelmem, hogy kiderítsem. A lényeg az, hogy bár erősen hajlok a tekintélyelvűségre, valamint a tiszteletet és a hűséget sok minden másnál többre tartom, szeretem úgy hinni, hogy pártatlan is vagyok és az én szememben mindenki egyenlő... természetesen mindaddig amíg nem tett egyértelmű tanúsítványt az ellenkezőjéről. Hozzá kell tennem, hogy persze itt most azokról a hétköznapi emberekről van szó, akikkel a mindennapokban kapcsolatba kerülök/ismerek meg és nem a tömeggyilkosokat és egyéb kártevőket "boncolgatom". Szeretem az elveimhez tartani magam, még ha tudom is, hogy ez a lehető legnagyobb ostobaság és gyávaság amit tehetek, de úgy gondolom, ha egyszer a másik megtartja a kellő távolságot, látszólag a velejáró tiszteletet is megadja, akkor én sem avatkozok bele olyan dolgokba, ami engem közvetlenül nem érint... még ha ebben egy vagy több szerettem is érintett - mert hát ugye mindenkinek megvan a maga akarata és jobb ha ők maguk oldják meg a problémájukat - tudom részemről is ez lenne a legcélravezetőbb. Azt hiszem utoljára nem vettem fel a kesztyűt az ilyen... emberek ellen. Egy ilyen esetben eléggé elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb te magad is belekeveredj a dolgokba, mert amiket egy ilyen ember képes felhasználni a másik ellen, te is ütőkártya leszel a kezében. Oda a pártatlanság.

A lényegre térve: tegnap éjjel óta - a nővéremmel együtt - egy beteg, elvetemült pedofil erőszaktevő vérfertőző vagyok (hozzátenném a "pedofil" jelzőt már korábban, burkoltabban megkaptam). Illetve, felszólítottak, hogy mivel a saját unokahúgom megrontója vagyok, lépjek ki az utcára, ahol először engem, aztán a nővéremet is legyilkolják egy fasza kis killstreak kíséretében - mert hogy a drága felbujtó ugye érinthetetlen. Sajnos nem vagyok otthon a jogi ügyekben, de azt hiszem ezek elég súlyos vádak, illetve rögtön hozzá is csaphatok egy halálos fenyegetést és ha mindezek után hajlandó lennék a pofája elé állni, gondolom valamilyen alapon bíróságra is vihetném a dolgot, vagy hirtelen felindulásból kijárna még nekem is, aki mindeddig érintetlen volt a történtekben, valamilyen szintű elégtétel... Bah, megint csak elkanyarodtam.

Ma reggel egyébként még a rendőrök is jártak errefelé, igaz csak olyan címen, hogy a nővérem egy "rossz anya", az imént említett jelzőkről őket nem értesítették, ezeket a nővérem adta tudtukra... minden esetre adtak egy számot, amin bármikor eltudjuk őket érni, ha valami gond lenne, szóval tényleg igazán segítőkészek voltak, de sajnos az ő kezük is meg van kötve...
Azért örülök, hogy kijöttem; tényleg új, igazi, talpraesett embert farag belőlem a jó öreg Anglia.

Igazából csak egy nagyon fontos dolgot szerettem volna leírni: életemben először történt meg, hogy valakire azt mondjam, egy klisével élve: "halott vagy számomra"- igazán büszke lehetsz magadra, ezt eddig senki másnak nem sikerült elérnie, minden cinizmusomat félretéve, őszintén örülni fogok neki, ha ezek után anyádnak kellesz majd.

Ami engem illet,

NEVER FORGET, NEVER FORGIVE.