2010. december 22., szerda
2010. december 12., vasárnap
2010. december 4., szombat
Sick deviant rapist pedophile paritcipating in incest
Sok mindennek voltam már címkézve életemben: lusta, semmirekellő, hülye, holdkóros... de eddig tényleg ez viszi a pálmát. Korábban még csak hasonló címen sem hívták rám a rendőrséget, sőt ami azt illeti soha az életben nem hívták rám a törvény embereit...
Reménytelenül romantikus vagyok és valahogy még mindig úgy képzelem el gyermeki elmémben, hogy a szerv hősiesen üldözi a gonosztevőket, nincsenek túlkapások és hogy csontból tudják ki a rossz és hogy ki a jó. Persze, tudom én, hogy a világ nem ilyen egyszerű és idilli, de hogy szerencsétlenek (igen kedves olvasó, biztosan azt hitted, hogy a szokásnak megfelelően a "paraszt rendőröket" fogom ócsárolni) kénytelenek ugrani egy olyan ember minden hívására, akinek világ életében gondja volt a drogokkal, az alkohollal, aki erőszakos és mentálisan sem teljesen ép... ez hallatlan. Korábban ugye mindezek vonatkozásában már többször is összetűzésbe keveredett a törvénnyel és mindez szerepel is a nyilvántartásban. Valami nagyon nincs rendben a világgal, ha egy ilyen hiteltelen ember szarral dobálózása is nyitott fülekre talál.
Személy szerint igen különös világnézetet vallok, hogy ez pontosan hogyan kategorizálható?... ahhoz sajnos még nem volt türelmem, hogy kiderítsem. A lényeg az, hogy bár erősen hajlok a tekintélyelvűségre, valamint a tiszteletet és a hűséget sok minden másnál többre tartom, szeretem úgy hinni, hogy pártatlan is vagyok és az én szememben mindenki egyenlő... természetesen mindaddig amíg nem tett egyértelmű tanúsítványt az ellenkezőjéről. Hozzá kell tennem, hogy persze itt most azokról a hétköznapi emberekről van szó, akikkel a mindennapokban kapcsolatba kerülök/ismerek meg és nem a tömeggyilkosokat és egyéb kártevőket "boncolgatom". Szeretem az elveimhez tartani magam, még ha tudom is, hogy ez a lehető legnagyobb ostobaság és gyávaság amit tehetek, de úgy gondolom, ha egyszer a másik megtartja a kellő távolságot, látszólag a velejáró tiszteletet is megadja, akkor én sem avatkozok bele olyan dolgokba, ami engem közvetlenül nem érint... még ha ebben egy vagy több szerettem is érintett - mert hát ugye mindenkinek megvan a maga akarata és jobb ha ők maguk oldják meg a problémájukat - tudom részemről is ez lenne a legcélravezetőbb. Azt hiszem utoljára nem vettem fel a kesztyűt az ilyen... emberek ellen. Egy ilyen esetben eléggé elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb te magad is belekeveredj a dolgokba, mert amiket egy ilyen ember képes felhasználni a másik ellen, te is ütőkártya leszel a kezében. Oda a pártatlanság.
A lényegre térve: tegnap éjjel óta - a nővéremmel együtt - egy beteg, elvetemült pedofil erőszaktevő vérfertőző vagyok (hozzátenném a "pedofil" jelzőt már korábban, burkoltabban megkaptam). Illetve, felszólítottak, hogy mivel a saját unokahúgom megrontója vagyok, lépjek ki az utcára, ahol először engem, aztán a nővéremet is legyilkolják egy fasza kis killstreak kíséretében - mert hogy a drága felbujtó ugye érinthetetlen. Sajnos nem vagyok otthon a jogi ügyekben, de azt hiszem ezek elég súlyos vádak, illetve rögtön hozzá is csaphatok egy halálos fenyegetést és ha mindezek után hajlandó lennék a pofája elé állni, gondolom valamilyen alapon bíróságra is vihetném a dolgot, vagy hirtelen felindulásból kijárna még nekem is, aki mindeddig érintetlen volt a történtekben, valamilyen szintű elégtétel... Bah, megint csak elkanyarodtam.
Ma reggel egyébként még a rendőrök is jártak errefelé, igaz csak olyan címen, hogy a nővérem egy "rossz anya", az imént említett jelzőkről őket nem értesítették, ezeket a nővérem adta tudtukra... minden esetre adtak egy számot, amin bármikor eltudjuk őket érni, ha valami gond lenne, szóval tényleg igazán segítőkészek voltak, de sajnos az ő kezük is meg van kötve...
Azért örülök, hogy kijöttem; tényleg új, igazi, talpraesett embert farag belőlem a jó öreg Anglia.
Igazából csak egy nagyon fontos dolgot szerettem volna leírni: életemben először történt meg, hogy valakire azt mondjam, egy klisével élve: "halott vagy számomra"- igazán büszke lehetsz magadra, ezt eddig senki másnak nem sikerült elérnie, minden cinizmusomat félretéve, őszintén örülni fogok neki, ha ezek után anyádnak kellesz majd.
Ami engem illet,
Reménytelenül romantikus vagyok és valahogy még mindig úgy képzelem el gyermeki elmémben, hogy a szerv hősiesen üldözi a gonosztevőket, nincsenek túlkapások és hogy csontból tudják ki a rossz és hogy ki a jó. Persze, tudom én, hogy a világ nem ilyen egyszerű és idilli, de hogy szerencsétlenek (igen kedves olvasó, biztosan azt hitted, hogy a szokásnak megfelelően a "paraszt rendőröket" fogom ócsárolni) kénytelenek ugrani egy olyan ember minden hívására, akinek világ életében gondja volt a drogokkal, az alkohollal, aki erőszakos és mentálisan sem teljesen ép... ez hallatlan. Korábban ugye mindezek vonatkozásában már többször is összetűzésbe keveredett a törvénnyel és mindez szerepel is a nyilvántartásban. Valami nagyon nincs rendben a világgal, ha egy ilyen hiteltelen ember szarral dobálózása is nyitott fülekre talál.
Személy szerint igen különös világnézetet vallok, hogy ez pontosan hogyan kategorizálható?... ahhoz sajnos még nem volt türelmem, hogy kiderítsem. A lényeg az, hogy bár erősen hajlok a tekintélyelvűségre, valamint a tiszteletet és a hűséget sok minden másnál többre tartom, szeretem úgy hinni, hogy pártatlan is vagyok és az én szememben mindenki egyenlő... természetesen mindaddig amíg nem tett egyértelmű tanúsítványt az ellenkezőjéről. Hozzá kell tennem, hogy persze itt most azokról a hétköznapi emberekről van szó, akikkel a mindennapokban kapcsolatba kerülök/ismerek meg és nem a tömeggyilkosokat és egyéb kártevőket "boncolgatom". Szeretem az elveimhez tartani magam, még ha tudom is, hogy ez a lehető legnagyobb ostobaság és gyávaság amit tehetek, de úgy gondolom, ha egyszer a másik megtartja a kellő távolságot, látszólag a velejáró tiszteletet is megadja, akkor én sem avatkozok bele olyan dolgokba, ami engem közvetlenül nem érint... még ha ebben egy vagy több szerettem is érintett - mert hát ugye mindenkinek megvan a maga akarata és jobb ha ők maguk oldják meg a problémájukat - tudom részemről is ez lenne a legcélravezetőbb. Azt hiszem utoljára nem vettem fel a kesztyűt az ilyen... emberek ellen. Egy ilyen esetben eléggé elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb te magad is belekeveredj a dolgokba, mert amiket egy ilyen ember képes felhasználni a másik ellen, te is ütőkártya leszel a kezében. Oda a pártatlanság.
A lényegre térve: tegnap éjjel óta - a nővéremmel együtt - egy beteg, elvetemült pedofil erőszaktevő vérfertőző vagyok (hozzátenném a "pedofil" jelzőt már korábban, burkoltabban megkaptam). Illetve, felszólítottak, hogy mivel a saját unokahúgom megrontója vagyok, lépjek ki az utcára, ahol először engem, aztán a nővéremet is legyilkolják egy fasza kis killstreak kíséretében - mert hogy a drága felbujtó ugye érinthetetlen. Sajnos nem vagyok otthon a jogi ügyekben, de azt hiszem ezek elég súlyos vádak, illetve rögtön hozzá is csaphatok egy halálos fenyegetést és ha mindezek után hajlandó lennék a pofája elé állni, gondolom valamilyen alapon bíróságra is vihetném a dolgot, vagy hirtelen felindulásból kijárna még nekem is, aki mindeddig érintetlen volt a történtekben, valamilyen szintű elégtétel... Bah, megint csak elkanyarodtam.
Ma reggel egyébként még a rendőrök is jártak errefelé, igaz csak olyan címen, hogy a nővérem egy "rossz anya", az imént említett jelzőkről őket nem értesítették, ezeket a nővérem adta tudtukra... minden esetre adtak egy számot, amin bármikor eltudjuk őket érni, ha valami gond lenne, szóval tényleg igazán segítőkészek voltak, de sajnos az ő kezük is meg van kötve...
Azért örülök, hogy kijöttem; tényleg új, igazi, talpraesett embert farag belőlem a jó öreg Anglia.
Igazából csak egy nagyon fontos dolgot szerettem volna leírni: életemben először történt meg, hogy valakire azt mondjam, egy klisével élve: "halott vagy számomra"- igazán büszke lehetsz magadra, ezt eddig senki másnak nem sikerült elérnie, minden cinizmusomat félretéve, őszintén örülni fogok neki, ha ezek után anyádnak kellesz majd.
Ami engem illet,
NEVER FORGET, NEVER FORGIVE.
2010. november 23., kedd
[1001] Frank Sinatra - This Love of Mine
Első a sorban. Sinatra, Frank, 1955, nagy visszatérés. Többet nem is tennék hozzá...
Bár különösebben semelyik szám nem emelkedik ki a többi közül, egyik mellett sem lehet csak úgy elmenni. A maga 16 számával és közel 50 percével ma már lassan harmadszorra pörög le a lejátszón. Bár számomra olybá tűnik az egész lemez hangzásvilága (itt-ott kisebb megszakításokkal) gyakorlatilag teljesen azonos mintegy egyetlen hatalmas kompozícióvá egyesül... de ebben ugye semmi rossz? :)
Szóval, szót se többet: Egyszerűen megunhatatlan. Bár nem a legmaradandóbb Sinatra alkotás, de hihetetlen hangulatos, még biztos nagyon sokszor előveszem majd, főleg a téli estéken.
★
A velem ütköző vélemények a botfülemnek és zenei hozzá nem értésemnek köszönhetőek... :P
A későbbiekben bevezetek egy másféle értékelési rendszert, egyelőre még nem tisztázott alapokon, természetesen mindenféle szakmai belsőségtől és hozzáértés nélkül, tetszés-nem tetszés alapon. Egyelőre maradjanak csak a csillagok, meg a morcos kis fejek. :)
Bár különösebben semelyik szám nem emelkedik ki a többi közül, egyik mellett sem lehet csak úgy elmenni. A maga 16 számával és közel 50 percével ma már lassan harmadszorra pörög le a lejátszón. Bár számomra olybá tűnik az egész lemez hangzásvilága (itt-ott kisebb megszakításokkal) gyakorlatilag teljesen azonos mintegy egyetlen hatalmas kompozícióvá egyesül... de ebben ugye semmi rossz? :)
Szóval, szót se többet: Egyszerűen megunhatatlan. Bár nem a legmaradandóbb Sinatra alkotás, de hihetetlen hangulatos, még biztos nagyon sokszor előveszem majd, főleg a téli estéken.
★
A velem ütköző vélemények a botfülemnek és zenei hozzá nem értésemnek köszönhetőek... :P
A későbbiekben bevezetek egy másféle értékelési rendszert, egyelőre még nem tisztázott alapokon, természetesen mindenféle szakmai belsőségtől és hozzáértés nélkül, tetszés-nem tetszés alapon. Egyelőre maradjanak csak a csillagok, meg a morcos kis fejek. :)
1001 Albums You Must Hear Before You Die
Már több mint két hónapja pihen a meghajtómon ennek a - mondhatni páratlan - válogatásnak első kötege. Vannak halvány emlékeim öt, illetve három évvel ezelőttről, mikor is először villant fel e cím a virtuális lapok oldalain, valamint legalább csak az említés erejéig belefonódott pár feledhetetlenül hangulatos baráti est beszélgetéseibe. Sajnos ennek köszönhetően, ha emlékeim nem csalnak, 2007-ig nem is került újra elő a név, mikor is megjelent a könyv második kiadása, beiktatva egy újabb Nirvana albumot, amire akkoriban fel is kaptam a fejem az NFC oldalát böngészve... Rengeteg időt elvesztegettem és már tényleg éppen ideje volt, hogy végre valahára valami irányt mutasson ebben az egyre csak szűkülő és szürkülő zenei életben, mivel a zeneipar menthetetlen végelgyengülésben szenved az elmúlt 1-2 évet tekintve. Tényleg kész felüdülés volt, miután az évek óta áhított "d-kulcsomat" bezsebelhettem és ráleltem erre a mentő övre, ami érzéseim szerint a zene iránti mesterségesen leminősített érdeklődésem utolsó lehelletében hívatott megváltani.
Ami az albumokat illeti, nem tervezek mindegyikről külön előadást tartani senki számára, ha valamilyen indoknál fogva különlegessé válna számomra, arra úgy is emlékezni fogok. Persze ha egyszer már itt a lehetőség, akár csak egy sor erejéig is említést teszek minden albumról, még ha külön bejegyzést ugyan nem is szentelek mindegyiknek. Őszintén szólva fogalmam sincs, mikor érek a végére, hogy tulajdonképen melyik kiadással is van dolgom és hogy a jövőben a várt hatást gyakorolja-e rám, de - bár nagyon nem vall rám - ez egyszer hosszútávon és bizakodva indulok neki mindennek. Ha minden jól megy egy év alatt végzek a teljes gyűjteménnyel, ami így az elején még kissé ijesztően hangzik, magam ismerve nem is lesz kis teljesítmény, még ha különösebb erőfeszítést nem is igényel.
Akkor hát előre, vár rám az első 75 album, éljen az önfejlesztés... le a korlátokkal... meg persze az sem elhanyagolható, hogy addig is lesz miről írnom... δ)
Ami az albumokat illeti, nem tervezek mindegyikről külön előadást tartani senki számára, ha valamilyen indoknál fogva különlegessé válna számomra, arra úgy is emlékezni fogok. Persze ha egyszer már itt a lehetőség, akár csak egy sor erejéig is említést teszek minden albumról, még ha külön bejegyzést ugyan nem is szentelek mindegyiknek. Őszintén szólva fogalmam sincs, mikor érek a végére, hogy tulajdonképen melyik kiadással is van dolgom és hogy a jövőben a várt hatást gyakorolja-e rám, de - bár nagyon nem vall rám - ez egyszer hosszútávon és bizakodva indulok neki mindennek. Ha minden jól megy egy év alatt végzek a teljes gyűjteménnyel, ami így az elején még kissé ijesztően hangzik, magam ismerve nem is lesz kis teljesítmény, még ha különösebb erőfeszítést nem is igényel.
Akkor hát előre, vár rám az első 75 album, éljen az önfejlesztés... le a korlátokkal... meg persze az sem elhanyagolható, hogy addig is lesz miről írnom... δ)
2010. november 19., péntek
2010. november 16., kedd
shellocske@hotmail.com:
mert a titánt azt a repülőgépgyártásban is használják
ez titán ötvözet, ezért titánium, mert ha tiszta titán lenne, akkor egy edény lenne 8 millió forint
[c=#2B2B28] threepwoof ★ . [c=8][a=1]Z[/a][/c][/c=#494949] .:
azért lehet jól sütni benne ugye?
shellocske@hotmail.com:
ez asszem svéd gyátrmány
15 év garancia van rá
[c=#2B2B28] threepwoof ★ . [c=8][a=1]Z[/a][/c][/c=#494949] .:
mint a gripenek?
a legközelebb kertipartin, tudom hogy a honvédséghez kell forduljak
mert a titánt azt a repülőgépgyártásban is használják
ez titán ötvözet, ezért titánium, mert ha tiszta titán lenne, akkor egy edény lenne 8 millió forint
[c=#2B2B28] threepwoof ★ . [c=8][a=1]Z[/a][/c][/c=#494949] .:
azért lehet jól sütni benne ugye?
shellocske@hotmail.com:
ez asszem svéd gyátrmány
15 év garancia van rá
[c=#2B2B28] threepwoof ★ . [c=8][a=1]Z[/a][/c][/c=#494949] .:
mint a gripenek?
a legközelebb kertipartin, tudom hogy a honvédséghez kell forduljak
Végre elintéztem. 2 hét és nekem is lesz saját NIN-em... szintén nem bánnám, ha ilyen mélységekig jutott zenekarom lenne, de be kell érnem vele, hogy munkavállaláskor nem kell majd a gatyámat is leadózni... Oda-vissza vonatozgatás 18.90-ért, városnézés Nottingham legeslegközepén, amit 40 perc alatt 3x is körbejártam, de azért még kész kis élmény volt. Verdict: t'was fun.
2010. szeptember 10., péntek
Ahéccázát'
Két megázás között volt ma egy kis időm beugrani egy-két többé-kevésbé száraz helyre is, amik közül természetesen véletlen sem maradhat ki a város szélén elterülő vasutas-panorámás teszkó sem... Úgy 3 másodperc nézelődés után rögtön kiszúrtam az egyébként általánosságban a legesleghalálosabb filmeket tartalmazó kupac közepén a 3x-osan leértékelt Goldfinger dvd-t. A kétezeriksznemtudomhányszázforintrólhetesszázra' leárazásnak köszönhetően most már örömmel konstatálhatom, hogy drága névadómhoz hűen 5 év után a polcomra került minden idők legjobb JB alkotása.
Az év üzlete.
Az év üzlete.
2010. július 12., hétfő
2010. július 6., kedd
2010. április 15., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
