Már csak (két) órák kérdése és túlvagyok a rutinon is. Ez azt jelenti, hogy akár már holnaptól is mehetek a forgalomba vezetni?

Ma végre leesett az első hó, de délre már el is olvadt az egész... ez így nemvalami tetszetős...

Ma láttam Hermann Göringet a buszon. Oldalról olyan volt kicsit mint Winston Churchill, horpadt fejjel.

Végre vége a hétnek, nekem meg akadt egy kis szabadidőm a mai estére, sszóval elmegyek arra a koncertre amire még Milán invitált talán Szerdán délben. A holnapi napom sem lesz kellemesebb egy szibériai vakációnál, alig hogy végetért volna máris folytatódik a malenkij robot a szombati nappal, mondjuk úgy délelőttől. Athosszal is sikerült végre beszélnem, nemsokára indul a busza Szegedről, szóval olyan 9-fél10 körül Baján is van. Mi addig Zackkel majd Magellánra tombolunk, akármi is az. Ahh... már érzem a számban a sör (nameg a baracklé... mondjuk ezt nemtudom miért) ízét, annyira rég nem csúszott már le egy kicsikorty. Mert sör csak egy van, legalábbis igazi, az pedig az Arany Ászok. Akkor azthiszem ennyi. Megyek fürdeni, öltözni és Zacket várni, aztán lesz ami lesz. Ja és döntöttem, arról nevezem el a kis Caviat, aki a legnagyobb hatást gyakorolja rám az este folyamán. :)
Mondjuk egy-két potyasörrel és whiskyvel.

Szegény picikének még mindig nemtaláltam nevet. Pedig már gondolkodtam rajta és bár hófehér, valahogy a Nukleáris Tél és a Jégkirálynő nem illik rá, a Hófehérke pedig túl snassz... Jóhír mindenesetre, hogy valószínűleg az este összebarátkoztak és már nem olyan félős, mint volt, ami pedig az étvágyát illeti, háát fogalmazzunk úgy, hogy a fejét nemsokat láttam. Ha nem éppen a táljába próbál kaja után kutatva elveszni, akkor háttal parkol az edényében. Ccuki.

Na vajon kit kaptam... helyesbítek: kaptunk ma?:)
Ígyvan, egy édes kis Hartley malacot, fehér bolyhos bundával, már-már vérben forgó bíbor szemekkel. Szegénynek egyelőre úgytűnik gondjai vannak a beilleszkedéssel, nem is beszélve arról, hogy Taffin állandóan összeugrálja. Hmm, miért szól az elmúlt jópár bejegyzésem tengerimalacokról?

Egyszerűen egy percem sincs, hogy kifújjam magam mostanság. Hihetetlen ez az eszméletlen rohanás nap-mint-nap és még csak most kezdődött el a hét. A pontból B pontba rohanhatok, aztán C-be, majd D-be, végül E-be, aholis lefekhetek és alhatok, aztán holnap kezdhetem az egészet az elejéről. Mindegy, legalább nincs időm szegény SqualloGrungera gondolni. Juteszembe... Nemmellesleg szegény Taffin még mindig egyedül van. Most pedig, miután megúsztam egy dolgozatot fakultáción, mehetek enni és öltözni, ugyanis következik D-pont. Godspeed nekem.

Úgylátszik eddigi életemben még nem szídtam eleget istent (neem... nem rossz a helyesírásom...). Ma reggel felkeltem, aztán csodálkoztam, hogy miért fekszik szegényke a háza előtt, kint, nem bent. Odamentem, símogattam, legalább két percig, ezután már kicsit kezdett aggasztani a dolog, hogy mégcsak megsem mozdult, mégcsak hangot sem adott az tetszésének vagy nemtetszésének... Mintha hideg is lett volna egy kicsit. Pánikba estem.. hívtam anyámat. Már nincs többé. Márcsak fekszik mozdulatlanul, nehezebben mint valaha. Nem fog már többet enni, pattogni, sétálni, felfedezőkörütakra császkálni.. és mindez egy hét után olyan kurva nagy indulatokat szabadít fel bennem... és NEM kevésbé rossz érzés most, mintha 2-3 hónap múlva következett volna be... így talán mégrosszabb is, mert kitudja ha máshoz kerül, talán jobb élete lett volna, mint itt a valamivel több mint egy hét alatt. Squallo meghalt.. és mégcsak egy képet sem tudok kirakni ide róla, hogy emlékezzek rá. Azthittem még ráérek vele. Mégcsak nem is a szabad ég alatt halhatott meg.

Nemrég letöltöttem egy fél Neverhood és Skullmonkeys albumot, azóta is azokat hallgatom. Eszméletlen. Nem is értem, hogy Terry S. Taylor miért olyan kevéssé ismert művész. Remek alkotások.

NEM NEM NEM NEM!!! Gwárrrh... sikerült az összes egy hónapon belül írt bejegyzést törölnöm valahogy!!! Valahogy nagyon rám jár a rúd mostanság... Arh... tegyünk egy próbát...

Szerk.: természetesen nem sikerült. számítottam rá...

Soha az életben nem gondoltam volna, hogy valaha ilyen kemény évvel fogok szembenállni. Pocsék évnyitó, újabb tanári kritizálások amik a hajamat érték, új hittantanár és egyben sulipap, aki kedvéért nemártana, nemhogy angolul, de magyarul is megtanulni egy-két keresztény imaféleséget, nehogy a végén kiátkozzon és a nyakamban lihegjen a fél katolicista világ vasvillákkal, fáklyákkal, fegyverekkel meg tankokkal. Ajh... az a sok új tanár, az újabb pocsék órarendek - amiken persze az angolórák mindig a 2-3-4 órákban szerepelnek, a reggeli koránkelés... Mindegy. Megyek gyalogtrappolni. A végén még lekésem a buszt.

Módosítva: 2008.05.27.

Basszameg, többé nem megyek bele ilyen vészjóslatokba. Sokkal rosszabbul fogok kijönni ebből az évből, mint "reméltem". #bocsatrágárságért, reményvesztett ember vagyok.

Találtam megoldást: fájdalomcsillapítók.

Most legszívesebben megborotválnék egy követ. Rajta egy napszemüveggel, egy kis vizet csorgatva a tetejére, az oldalát habbal bekenve. Jó lenne a látszatát kelteni, hogy az a rideg kő csak nyugodtan és egy helyben üldögél, vagy álldogáll, kinek-hogy-tetszik, a biztonság ábrándját keltve és éreztetve, aztán hirtelen a borotvával belemetszve, szépen és kényelmesen apró darabokat vagdosni ki belőle, valami hihetetlenül groteszk formában, olyan obszcénná formálva a kő arcát, hogy arra az anyja se ismerjen rá... de inkább felhívok valakit.

I Hate Myself And I Want To Die

10 év után talán először ejthetem ki újra ezt a kifejezést a számon, a szarkazmus legapróbb megnyilvánulásait is mellőzve.

Megint megcsináltad. Gratulálok. ~~~

Péntek van, augusztus 24.

Ez most röviden aztjelenti, hogy már megint mehetek Pestre, ezúttal kocsival.

Pár napig nem leszek..

Hihetetlenül jó volt. Hetek óta végre aludtam is egy jót az éjjel. Fél 12 körül ájultan zuhantam teljes arccal a párnám felé és csak hébe-hóba szűrődött át a fény és jutott el a tudatomig. Reggel -nemúgy mint számítottam- az égvilágon semmi gond nemvolt az indulással, Májki kicsit korán jött értem, bár nemmondanám, hogy bármin is változtatott, maximum a mindenkinél amúgyis morcos reggeli kedvén. Kicsit nehezen ment az ébredés, főleg mivel elaludni sem volt nagyon kedvem-erőm-lélekjelenlétem, röpke másfélóra készülődés után már trappoltunk a vonatállomás felé erőltetett menetben. A vonatút valami hatalmas élmény volt, volt szendvicsünk, vizünk, hand of bloodunk és planáánk'. Amilyen simán ment az út felfelé, olyannyira kezdtem a dolgok összezavarni a délin Szilvire várva. Éppen valami balatonista túristacsoport várakozott a tehervagonokra énpedig valahogy bekeveredtem közéjük és mivel nemvagyok hozzászokva a tömeghez kicsit elsötétültek a dolgok, főleg hogy egyszer a metróbejáratnál kötöttem ki, csak azt nemtudom hogyan... még jóval azután sem kezdtem a dolgok tisztulni, hogy végre összefutottunk Hajsprélánycival. Aazthiszem az első emlékem az, hogy kilépünk a metróból valahol a város másik felén és értetlenül bámuljuk a Parlamentet másodperceken keresztül, miközben nemtudjuk éppen hol is állunk. Nem is emlékszem mennyi ideig körözgettünk fel-alá, főleg mivel nekem nagyon nemtetszett egykét utcarész és gyakran visszafordultam figyelmeztetés nélkül. Tényleg, nem hagytuk el valahol egymást? Körülbelül 3 órás késéssel csatlakozott hozzánk Anna és Májki is, onnan pedig azthiszem már tényleg csak a budaörsi teszkó és kika volt hátra, ahol Májklóssal bezsebeltük a 3-3 lávalámpát, amiket nemmellesleg még mindig nem vizsgáltam meg közelebbről... Útközben elfogott a rettegés párszor, hol hogy Májki megharap vagy lehány, hol pedig az ellenőröktől, pedig ingyenjárat volt... neszeneked blitzelés... Akkorra ha jólemlékszem már jól beesteledett és onnan már csak a kelenföldi megállókig jutottunk, ahonnan ki-ki ment a magam útján tovább másfél órával érkeztünk után... és útközben találtam Héber graffitit. A hazafelé útról már nemsok minden maradt meg, csak annyi, hogy Baja felé Májki egy nála valamivel idősebb kolléganőjével társalgott a kocsiban, amég én telefonálgattam, mászkáltam, aludtam, feküdtem, levegőtvettem... Mikor már otthonvoltunk, azthiszem a parlamenti kisebb zavarodottságot betetőző szánalomdíjas alakításunkat, amit azthittem, már semmi sem verhet le, Májkival azért még az este végén jól elvesztünk. Baján. Körülbelül másfél perc gondolkodás után megszólaltam: Te, Májki. Ez nem a Türr? Az volt. A sulival szemben szobroztunk... és még aztmondják, hogy az ember egyenes úton nem tévedhet el. Nekünk szó szerint sikerült.. ja és mielőttmég elfelejtném,

Köszönöm, hogy vigyáztál rám Hairsprayqueen! =)

Ha minden rendben megy (értem ez alatt: vonatok), akkor Májkival az éjjel elindulunk a fővárosfelé világot és lávalámpát látni és reggel 10 körül már ott is leszünk.

Módosítva: 08.23. 04:02

Egy tetves szemhunyásnit nem aludtam az éjjel... mikor csukva volt a szemem, akkor félálomban éppen a Teutul család kalandjait követtem, képeket vázolva az agyamban.

Ééés tényleg jó este lett a végén. Először Szabival kóvájogtunk fel-alá, főleg Athoszék környékén... persze ők csak később jöttek képbe az öreg Koxxxal. Célbavettük a teszkót éééés... vettünk soknemisolyanrossz bort..ésegypepsitwistet... A nevetséges az egészben csupán az, hogy mind a ketten csak a fizetés után vettük észre, hogy citromosszart vettünk a natúrszar helyett, aztán végülis később kiderült, hogy jobb mintha kefírrel innánk. Nnaszóval Kifeléjövet a teszkóból összefutottunk még Rékával és Diával, aztán valamivel később öreg Koxxx és Athosz is csatlakozott hozzánk a jóöreg gettó udvarán (szipp-szipp... denagyonis hiányzik). Igaz az este úgy indult, hogy csak szolídabb fájdalomcsillapításként megyünk iszogatni... Mindegy. Legalább volt betonpályás baseball, kosárlabda, foci és golf. Csak... csak jó volt...

Ma este újra felfedeztem a Nefogazz! csodálatos világát és dalszövegeit. Ma éjjel tutira hasznátfogom venni, mikor Szabival ketten nyakonöntjük magunkat (és egymást) a 20%-al leértékelt teszkósborokkal. Csodálatos lesz.

dagadt gyerekek fagyit zabálnak

Az éjjeli hülye álmomon rágódok, amiben visszautaztam 4éves koromba a mostani gondolataimmal és emlékeimmel és rohadtul nem akarok menni sehova. Teszkóba főleg nem... de muszááj...

Kezdek aggódni a holnapi kis kiruccanásunk miatt... Mielőtt és mialatt megjártam a postát szabályosan kiszáradtam a napon, mindez körülbelül egy félórás sétát jelenthetett összegezve... Nemcsodálom, hogy sikerült megfáznom... holnapra meg állítólag hideget mond. Á mindegy megyek Májkihoz.

Adatkábel bezsebelve, telefon kézbesítve, mostmárcsak egy kiadós hidegzuhany hiányzik és már kezdődhetis az Alexfelvidítóbuli. Májki biztosan nemjön, csakúgymint Zack és valószínűleg Head és Előd sem... Szóval az eddig biztos felállás valahogy ígynézki: Alex, Kupsza, Athosz, Szabi, én. Ahogy nézem még van pontosan 2 órám, hogy elkészüljek és átrohanjak Atihoz.

Módosítva: 18:04

NEM NEM NEM NEM NEM!!! Kibaszott mobilok, kibaszott technika, kibaszott kékfog és infra, kibaszott adatkábelek!!! Lehetetlen, hogy ennyire ne értsek a fonokhoz'... nem tudom elhinni, még egy kibaszott adatkábelt sem tudok normálisan feltelepíteni.

Módosítva: 08.15 14:32

Buli jóvolt, egy este alatt annyi vodkanarancsot nyeltem, amennyit azelőtt egész életemben (kis-túlzással), megszlopáltuk Kupszus háziBorát, és még megdobtuk pár üveg Borsodibivajjal is az estét. Mindazon ellenére, hogy az este elején leszögztem, én ma Kakaózok. Dobozosat.
Jaigen... mostanság úgytűnik, hogy nagyon "kívánós" estéink vannak... nemcsak a csillagok hullanak már 3. napja, de tegnap este még egy hal is kiugrott az akváriumból (+1 kívánság Rékának)... énmárcsak Tibibácsit hiányolom...

Remek. Délben vörös szemekkel, ingerelt orr-nyálkahártyával, és köhögve ébredtem. Már csak ki kellene találnom, hogy mi lehet. Allergia, vagy megfázás? Nemsokára pedig indulnom kell a városba. Ha tetszik, ha nem... eznemlehetigaz.

Árh... megint nem sikerült időben lefeküdnöm... megint délben keltem, megint reggel feküdtem... Átalszom a fél napot, és amikor inkább itthon pihennék egy picit, akkor mennem kell valahova mindig...

Ideje lenne elhatárolódni a szélsőséges alvási szokásaimtól, amiket újabban vettem fel. Reggel fekvés, reggel (rosszabb esetben délután) kelés... Nagyon nemfekszik nekem ez az Augusztus eddig... Mindegy ementem futni.

Most is sikerült elérned. Utállak. ~~~

The Number 49

Van egy olyan érzésem, hogy a 49, ami a tegnap este folyamán kultusszámmá vált, egy jó darabig még kísérteni fog minket. Szemét vagyok, de ezt nem hagyhatom ki. Annyira kreatív az elmém most. Hihetetlen, hogy hányszor előfordul... csak körül kell nézni.

Nos, lássuk miért is olyan különleges a szám:

• A 49 parancsolat (forrás: The Holy Bible)
• Az egyiptomi 49 csapás (forrás: The Holy Bible)
• A 49-es csapdája (forrás: 49-es paragrafus)
  
• The Man from Room 49 (forrás: 49 for Vendetta)
• Gone in 49 Seconds (49tempó)
• 49 eyes (forrás: nemtudom... nemis hallottam még ilyenről)
• AD 49 (forrás: héé, időszámítás!)
• BC 49 (forrás: héé, nemhallottad?!)
• 49 dühös ember (forrás: Reginald Rose)
• 49 majom (forrás: elegem van a forrásokból)
• 49 perc (forrás: amerikai kultúrális heti műsor)
• 49 óra (forrás: Eddie Murphy & Nick Nolte & the Young Businessman)
• 49 Wheels of Steel (forrás: pótkerekes kamion?)
• 49 nappal később (forrás: nincstöbb forrás... elegemvan)
• 49 héttel később
• Ocean's 49
• A 49-es ügynök
• Az első 49 randi
• A 49-es körzet
• A 49-es körzetszám!
• The Last 49 Hours of Kurt Cobain
• Apollo 49
• The B-49s
• Negyvenkilenc (forrás: Lazzi)
• U49
• R4D9
  

..éés ezt a végtelenségig sorolhatnánk. Ez a lista úgyis állandóan frissülő lesz. Biztosvagyok benne. És vannak Más ötleteink is.

Baja TV No More

Lebuktunk. Megintcsak. Huligánok mindenfelé... aljas falfestők, közterületrongálók, köztisztasági szabályésrétseket elkövető rosszfiúk és rosszlányok, kukarúgdosók, üvegtördelők, kötekedő, pimasz fiatalok... TÖRVÉNYSÉRTŐK.

2007 08 09-én a Baja TV híradójának adásában a következő esetről számoltak be:

"Továbbá, szintén a hétvége környezetében, szintén a térfigyelő operátora észrevette, hogy Súgóhíd alatt egy fiatalokból álló csoport van, akik gyanusan viselkednek. Ott az egyik fiatalember több esetben úgy néz ki, egy festékszóró sprét vett elő,
valószínűleg egy graffitit kivánt rajzolni a Súgóhíd lábazatára, a cselekményét több esetben a járokelők megzavarták. Időközben rendőrjárőr került küldésre a helyszínre, ők megakadályozták a cselekményt, hogy ez valóban bekövetkezzen."

A biztonság ábrándja. Ugyanmár! Ilyen térfigyelő rendszer mellett tényleg mindenki biztonságban érezheti magát. Biztonságban érzem magam.

Micsoda este volt. Whoa. Annak ellenére, hogy egy nagyszerű grillpartyt hagytunk ki a srácokkal, részünk volt egy -valószínűleg- hasonlókép nagyszerű buliban. Kezdem is az elején:

Pontban 22:00-kor kiléptem a házból, két perc múlva már a filmtörténet klasszikusait vitattuk meg... Szabira várva. Szokás szerint. Körülbelül 22:45-kor ottvoltunk a teszkónál, ahol még mindig többnyire ugyanarról beszélgettünk... mondjuk addigra már szóba jött Johnny B. és Adam West is. Bent szokásszerint fel-alá rohangáltunk, chilei't kerestünk, kólát, halászléfőzős tabisbort, vödröt, Előd talált magának egy chardonnayt, szóval igazán átlagos este volt egy igazán megszokott helyen, egy neméppen megszokott morcos kis pultoskisasszonnyal, akinek nagyon sokáig tartott lehúzni azt a hitelkártyát a pulton... Vettünk egy 49 Forintos Ásványvizet, ami nem is ment olyan zökkenőmentesen, mint gondoltuk.És Még Mindig nemkaptam meg a panaszkönyvet Zola... Valamivel később, magára hagytuk a komikum helyszínét, és persze Zolát is, végülis... nemakartuk mi kirúgatni... Annyira... Miután kiléptünk az épületből kezdtek a dolgok egy kicsit elharapózni, Előd el is ment haza, pedig én tényleg csak a rezidens csövesünket kerestem, akivel a múltkor találkoztunk a parkolóban... Szóval onnantól az egész olyan volt, mintha 49 forinttal vertek volna le minket... és már egy 49-es ügynökkel is rövidebbek voltunk. Ezek után nem is volt igazán igazi az egész buli, de azért valahogy csak feltaláltuk magunkat. Kiültünk a Wimpire beszélgetni (és a többiek iszogatni), aztán valamivel később a Sportudvar felé vettük az irányt, ahol -mivel természetesen már nem maradhat el este enélkül- igazoltattak minket. És Nem Voltak Türelmesek. Nem mintha nemlett volna elég nekünk a multkori médiabotrány a Graffitizéssel. Valahogy mindig mindenben lebukunk... nahát. Ezután már annyira elment a kedvünk az egésztől, hogy mindenki hazafelé vette az irányt. Mi Szabival pedig hozzánk, ahol körülbelül 1 órát vártunk, hogy elálljon az eső. Ami tudjuk, hogy CSAK VELÜNK akart szórakozni.

Nagyon úgytűnik, hogy Athosz nemakar velünkjönni... Egész nap hívogatom és mostmár ki is van kapcsolva. Gwááárh. Miafene van veled ember?? Mindegy a lényeg, hogy Előddel már megbeszéltük a dolgot. Fél 9-kor felhívom, aztán elindulunk venni valami könnyencsúszó finomságot, aztán a 22:20-as busszal elmegyünk. Athosszal vagy nélküle... aminek egyáltalán nem örülök... Jólesz... jólesz... de Ati nélkül mégsem igaziak az alkoholnyelős bulik... Árh... vedd már fel vééégree!! Nélküled úgysem megyünk sehova...

Módosítva: 20:57

A csátaljai buli ugrott. Van egy olyan érzésem, hogy az egészért egy hatalmas félreértés a ludas. Felhívtam Athoszt, aki azt mondta, nem jön, gondolom őt valamivel később Erik, akinek elmagyarázta, hogy ha Ő nem, akkor végülis én sem megyek le, ígyhát Erik felhívta Elődöt, hogy akkor maradjunk, ahol vagyunk... Igazán kár érte. Majd talán máskor.

Addig is: marad az igazi minőségi, hamisítatlan háziszöllősborozás Szabiékkal, akikkel remélhetőleg legalább az üveg(ek?) tartalmának négyszeresét visszaöklendezzük különböző formbán. Jutszembe. Nemártana egy zuhany. 10-kor gyülekező a Drehernél.

Kint, -ahogy mondani szokás- esik, mintha dézsából öntenék, a tévéadás horrorisztikusan akadozik, a méteres fák a szélben pedig derékszögben lengedeznek... Ahelyett, hogy kimennék és élvezném az eső nyújtotta lehetőségeket, inkább bent ülök és a holnapot tervezgetem... Ha minden igaz, akkor holnap ilyenkor már vagy Baracskán, vagy Csátalján szürcsöljük majd fel egymás agyát a földről. Eszméletlen egy utazás lesz. Életemben másodszorra talán, remélhetőleg megint meglátogatom a "Jobb, mint otthon"-t, a világ -nem túlzás- egyik Legjobb helyét. Már alig bírom kivárni.

Athoszt nem vették át államilag finanszírozott szakra, szóval erősen kétlem, hogy Szabi nagyobb szerencsével járt volna... Illene felhívni, ezért ma ótvarmód berugunk... Milesz így a szeptemberi bulival??... Végülis az én dolgaim még mindig jobban alakulnak. Fel a fejjel Athosz.

Egész idáig olyan vonaton ültem, ami nem visz sehová... hiába akartam jót, hiába tettem amit tettem, még ha az a bizonyos bicska bele is tört a saját elveimbe, hiába viselkedtem így, egyszerűen felesleges volt. Az elmúlt igencsak hosszú időszakot felesleges erőlködéssel töltöttem, olyanokat tettem amit akartam és mostmár aztmondom sok olyat, amit sajnos nem. Elég volt. Akárki is vagy, soha többé nem leszek Rád tekintettel. Csak Magamra. Nem éri meg Érted áldozatokat hozni... Akárki is vagy... ~~~

Cobaint idézve: Nem tudom ki vagy, nem tudom hol vagy, és nemtudom, hogy bírsz-e engem, de én utállak.

Csak szeretném ha tudnád, hogy nyugodt vagyok és most gyűlöllek. ~~~