Ilyen egy utolsó szar napot. Életem utolsó karácsonya, elrettentésként... legalább is itthon. Azért akinek meg van, Boldogat.

Sleep. Deprivation.

Rohadtul... képtelen vagyok... elaludni. Holott szokás szerint az elmémen kívül minden más fáradt ami így-vagy úgy illeszkedik valamiképp a fizikai valómhoz, a spontán felöltözés és parton végig futás nem egy választható lehetőség ez esetben. Reggel meg amúgy is korán kell kelni... délután valami főzős okosság A Húsnál. Ja, igen visszatértünk a jó öreg összeboronálódott estékhez, néha pedig sörrel... Tszhá', nyilvánvalóan nem én vagyok a felelős a csapatból a kötelező szóviccekért. Reggel még áttúrom az első bejegyzésektől kezdve az egész blogot és aztán kitudja? Lehet megint folyamatos tudósítás lesz belőle, mint anno volt. Ha már a twatter és társai rég kifutották magukat - amik egyébként büszkén állíthatom sosem volt nekem - nagyon egyéniség leszek és írok a nagyvilágba, anélkül hogy valaki is tudná. Most megy ragelni.