Körülnézek... egyre csak gyarapodnak a pár nappal ezelőtt semmiből feltűnő halmok a szobámban, ahelyett hogy a másik, a helyes véglet felé tartanának.

Valahogy nem akarják összehajtani és a szekrénybetenni magukat.

... holnap fizika nagyfelelés,
imádom a reált...

"+%!#&>#@^ˇ°ˇ"!%"!%"^°&#>&>!"%

+!%!"%/!!"#>@&, Adobe...

gyűlöllek gyűlöllek gyűlöllek...

...valaki megtudna csinálni nekem három kiba ...rongyolt zászlót rendesen??

A közszolgálatra nemsokat adok.

Hazaérnek, nemsokára.

A szobámban romformációban hevernek a ruhadarabok és egyéb azonosítatlan fémalkatrészek.

A francba, a pizzaszósz ellett cseszve.

A nővéremék este tizenegykor érnek haza nekem pedig egész addig fentkell maradnom.

Holnap reggel nulladik, öt órai felkelés.

A francba, elcsesztük a pizzát. Csinálok egy kis teát.

Használd az elméd és Rakd ki belőle:

Boldog szülinapot, édes.

Kirándulás? .. Kiruccanás? Inkább.

Egész jó volt, leginkább a zsírtéglák és a recordstore maradt meg bennem, afféle ép emlékként. Nem lenne rossz visszaemlékezni a részletekre,

Volt bunkerkórház és budaivár és lift és éjjeli szállás, egy hormon-és-ögó túltengéses szobatárs és féltucat félrészeg focidrukker és árkád és sugár és körtéskörtnicédék és hangrendszerünk és egy sötét szoba, egy régi programmal, rettentő kényelmetlen előadásmóddal és unalmas ülőhelyekkel. Valahogy több nemjut eszembe. Beszélgettünk és volt H.G. és páran szögeltek is. Életemben nem blicceltem ennyit villamoson. Egyáltalán nem blicceltem még ennyit. Magamra nem is mondanám, hogy blitzelő, csak a többiek akartak elfutni. Én nem sietek sehova.

Azthiszem ehhez [a bejegyéshez] én már nemtérek vissza.

Hú de,
megérkeztem.

A karjaim leégtek, az egyik olyan mint egy hosszú bársonykesztyű ami éppen csak az ujjaimat nemfedi el,
a másik mint egy csütörtöki főfogás.

És most jól elmegyek: kirándulni.

...éstökjólesz.

Shadow on the Sun

Nem helyes ezt a számot hallgatnom.

ellaposítja az ember agyát, három évvel ezelőtti szintekre juttat;
renget, megalázó, elborult, vérbenforgó, kiesett, pillanat;
első szint, második szint, nulladik szint, a harmadik;
egy üveg sör, egy korsó, az első sör, fények az éjszakában;
fények kioltva, kifelé szűrődő fény, szófa a sötétségben;
fénycsík-villanás; I
keletkezés; can
villanások; tell
szikrázás; you
végkifejlet; why

még mindig túlzottan mérgez;

lehet nem tudom;
łlehet nem is tudom;

három év után is.

Reichsbanner Zwei

Igen lassan és eredménytelenül próbálkozik a bennem lakozó amatőr-editor-művész, sikertelenül... Röviden: zéró photoshop-skillz.



...azért most feltöltöm szépen ide az új "nácitlan nácinémetország zászlómat", hogy legyen honnan belinkelni, nincskedvem fotobákettel morcoskodni.

[quote]

2007. szeptember 3.

[/quote]

Kinek mennyit ér meg?

Igen, eladom a youtube profilom.

Igen, komolyan gondolom.

Guitar Rock Utilizing Nihilist Grunge Energies

Simpsonéknak ezzel a húzásukkal sikerült életem végéig belopniuk magukat a szívembe - nem mintha eddig nem tartottam volna a legzseniálisabb alkotásnak a műfajban - határtalan.

Figyelmeztettek a Karma hatalmára, tényleg működik. A TV nem hazudik.

N o v a R o c k

[_RAGE AGAINST THE MACHINE *****
[_SEX PISTOLS *
[_INCUBUS **
[_NOFX ***
[_DISTURBED **
[_BAD RELIGION*
[_JONATHAN DAVIS*
[_SKINDRED*
[_SONIC SYNDICATE**
[_THE GODFATHERS***
[_BLACKFLAG*****

...én ide megyek. Blackflag nemlesz, de Anti-flag nem lesz jó helyette. Blackflagre megyek.

Novarock [R

L: egyébként írtad hogy szedsz valami gyóccert
L: annak mi a neve?
A: jó lenne tudni igaz?

Végre visszajött a netem, úgy cirka egy hét után; a problémát természetesen egy meglazult hálókártya okozta... 5 napig tartott megjavítanom. Kivételesen nem hat meg.

Örülök.. valahogy így: :)

Most volt széf, méghozzá Kurtös kérdéssel, úgyhogy csak dobálják, dobálják, dobálják fel a hangulatomataplafonig, és holnap végre Erikezek is egy kicsit... sok sör lesz... ×D (és Bacardi Breezer is, de erről inkább nemszólok neki...) Holnap pedig DÖK nap, ami aztjelenti, hogy olyan délután 2-3 óra körül már tisztességesen spicces állapotba kerülhetünk, amire csak egyszer volt példa eddig. Hűdejólesz.

Később vissza kell jönnöm pótolni pár bejegyzést: :()

A rendszer megadta magát.

Most értem vissza. Eltemettem, és bár nem én választottam, mégis a Come As You Are szűrődött ki a hangszórókból közben. Nem volt vihar, nem volt eső, sem festői naplemente. Csak egy ásó, kósza csontok a földben, és egy temetetlen test.
Coolah meghalt...
Miközben a keresztet kezdtem kaparni a sírra, meghallottam "A számot". Eddig is közelállt hozzám, immár sajnos lesz is miért emlékeznem rá. SAPPY-SAPPY-SAPPY.

Sajnálom, kicsi sípgép.

Tegnap, nemis tudom igazán minek a hatására, de végre visszatévedtem az alapokhoz, legalábbis részben, ugyanis manapság igencsak megnehezítik az ember dolgát a hozzáférés terén, főleg ha megvonják a támogatást. Valószínűleg úgy vélik mindez már csak egy régi, elfásult, elfeledett dolog... Nekem nem... Nem sikerült visszatérnem a kezdetek-kezdetére, arra a pontra, mikor megismerkedtem eddigi életemre talán a legnagyobb hatást gyakorló személyével; Detroithoz, ahol zöldfülűként ugyan, de magamhoz mérten egész ügyesen kisegítettem a bajból, hogy a vérvörös ellenségtől, vagy a hatalmas fehér pacáktól, arra már én nem emlékszek, csak a történet későbbi szálaira. Egy napra rá fel is emlegettem neki a dolgot; ott az űr mély kilencesén kezdődött az egész... de mivel is indult?

-Hé, emlékszel rám? Tegnap, délután. Detroitnál. Ott voltam. Kisegítettelek a bajból.
-Aha, már emlékszem. Elfelejtettem megköszönni, nagy segítség voltál haver. Merre is indultál?

A fene sem gondolta volna, hogy egy pillanatnyi bájcsevej, egy percnyi jópofizás, egy órányi lebegés után egyszer majd a testvériességnél kötünk ki. Bő egy hónap után, mégis így is lett. Végre valahára bevettek közéjük. Már énis megvoltam jelölve mint a többiek, mint Ő, mint Ian, ám hiába a kapcsok, hiába a kis és a nagy betűk, nemszámít ha ott van az elején:
az S; a legtöbbször mégis csak ketten voltunk.
Négy év után nemtudom, Ő mire emlékszik, mi rémlik fel neki olykor-olykor a múltról, arról a júliusról, eddig sikerült felejtenie: nekem nem. Most szó szerint az Univerzum másik oldalán állok, már nem is tudom miként férkőzhetnék vissza, oda a kedvenc, régi, öreg helyemre, már nem lenne az igazi, soha nem is lesz és soha nem is lehet már, de nem azért, mert nem azért, mert oda már nem lehet visszatérni, azért mert onnan hiányzik Valaki. A hatás, az irányítás kézbentartása, a mechanizmus, a szellemiség még mindig ugyanaz; hangulata már nincs.

A jelen teljes valójában, már képtelen vagyok elvárni tőle, hogy emlékezzen valami kis foszlányra is azokról az időkről, de ha itt nem sikerül, talán abban a valóságban... világban egyszer majd elérhetem. Ha már érdektelenné is vált a dolog, ha már "nem zavarja" tovább, ha minden érdeklődés kihalt belőle.

Visszatértem, ismét Szabadlándzsás lettem.

Eléggé ideje jár már' írni valamit, főleg hogy az elmúlt húsz napot átnézve mindössze két bejegyzést termett a blogom (persze ezt leszámítva), azok is két szavasak... Nos, ez sem lesz sokkal hosszabb: röviden lejártam a lábam az elmőlt 4-5 órában: orvostól orvosig, azaz kórházból orvoshoz, új háziorvosom van. Egyébként az elmúlt 4 napban szakértője lettem a SMERSH-nek és az olykor arcátlanul piszkos módszereinek. Az új orvosom kicsit hasonlít Jabbára a Csillagok Háborújából, főleg mikor megy a film alatt az a cuki zene, ami legalább annyira cuki, mint Előd kisajátított házicicagyíkjának, ami falatmászik és érdekes gurgulázó-öklendező-fulldokló hangot ad, bár szerinte csak dorombol. Kezdek egyre inkább elmélyülni a Grunge terén, széttekinteni a világban és részletesebben érdeklődni róla, amiről igazából egy ideje azthittem, hogy gátakat szabtak a dolgonak, révén már minden jelentősebb zenekartól ismertem, ha nem mindegyik egykori slágergyanús számukat, de legalább 1-2 közülök, mégis sikerült meglepnem magam. Egész jófej az új orvosom.

Pedig én gyűlölöm...

Büdös tornacipőt nekem. Május végén megyek fel Pestre
Kurt Cobain Conversecsukát venni.

... a converset

U.R.I

NORMÁLIS VAGYTOK??

18

Nem is olyan vészes az élet felnőtten.

Ma elhoztam a dokitól a papirjaimat lévén, hogy - rémes kimondani - felnőtt emberként már nem járhatok gyerekorvoshoz. Csodálkozva eszméltem rá a tényre, hogy annak ellenére, hogy a szovjetkommunista rezsim után, a rendszer(meg)váltás idején születtem, a papírjaim 90%-án ott díszeleg a "kalapács és búzakalász", alatta "Magyar Népköztársaság" felirat, felül pedig "A vörös csillag". Mégiscsak született kommunista lennék? :(

Born to be a communist...