... és most végre tényleg felkelek 4 óra előtt és szerkesztem a bejegyzést. Biztos lesz majd mit.
szerk.: hát, ez nem jött össze...
2008. március 30., vasárnap
2008. március 28., péntek
2008. március 27., csütörtök
Azon kívül, hogy ma mozdulni sem tudtam, nem is volt olyan rossz napom.
Ma délelőtt volt a premierje a tengerentúlon Duffy a Mercy című számának egy vadonatúj klippel ami talán mégjobban sikerült, mint az előző; mondjuk ez azért már eléggé nyílvánvalóan csak a sikeresebb eladások érdekében került palettára... Amerikában nem lett volna elég az amit nekünk egyszerű európaiaknak játszottak le heteken keresztül. Hiába, pénz beszél... neki pedig a siker kell... Remélem azért nem száll a fejébe. Merészebb és talán nemis annyira az ő elképzelései szerint készült, mint az előző klipp, azért egy nemártott volna egy kicsivel több füstfelhő...
Nekem azért tetszik.
Ma délelőtt volt a premierje a tengerentúlon Duffy a Mercy című számának egy vadonatúj klippel ami talán mégjobban sikerült, mint az előző; mondjuk ez azért már eléggé nyílvánvalóan csak a sikeresebb eladások érdekében került palettára... Amerikában nem lett volna elég az amit nekünk egyszerű európaiaknak játszottak le heteken keresztül. Hiába, pénz beszél... neki pedig a siker kell... Remélem azért nem száll a fejébe. Merészebb és talán nemis annyira az ő elképzelései szerint készült, mint az előző klipp, azért egy nemártott volna egy kicsivel több füstfelhő...
Nekem azért tetszik.
... éljen a promóció.
Ki nem állhatom mikor megtörténik: Felébredek és érzem, hogy pillanatokon belül megtörténik; nem mozdulok, hátha megúszom a dolgot, aztán mikor már úgyérzem kezd minden rendben lenni... megtörténik. Ennyire rosszul még sosem esett a "meghúzódott vádli krízis". Na nem mintha olyan borzasztóan fájdalmas lett volna, mint amennyire lehetett volna, mivel hál'Istennek az esetek 90%-át félig eszméletlenül élem át, csak arra ébredek fel, hogy nagyon fájni fog, aztán fél percre rá már megint alszom. Most ott tartok, hogy nem bírok lábraállni... Mikor felkeltem sem volt sokkal jobb, de akkor legalább még féllábon ment a járás... már nem. Átestem egy ügyesen kivitelezett cipőfelhúzó manőveren, aminek ordításon, újabb "kiguró" izomcsoportokon és perpillanat mozdíthatatlan lábon kívül nem lett semmi egyéb következménye... Na talán most (nemmerem..).
Árh... kellett nekem felkelni...
Árh... kellett nekem felkelni...
2008. március 26., szerda
Ma rájöttem, hogy egyes emberek képesek - önmaguk számára észrevétlenül - hihetetlenül zavarbaejtő szituációkba keveredni, amibe talán a hosszú évek óta tartó monoton életvitelbe való fásultság, talán a természetből eredendő zsémbesség, vagy egyszerűen egy egyszerű "ballábbalkelés" hajszolja bele őket. Összekevernek valakivel... valakikkel. Nem is olyan meglepő dolog ez, hiszen nem tűnök ki különösképpen a tömegből; semmilyen egyéni-egyedi tulajdonsággal, adottsággal, viselkedési allűrrel, küllemmel, tudással, vagy tehetséggel: de hogy valaki egyszerre hat vagy akár hét ember személyiségét ömlessze egybe és mindezen tulajdonságokat egyetlen kiszemelt - megjegyzendő: normális esetben tehetetlen/védtelen - célszemélyre hárítsa azokat, szembesítse vele és bombázza vele annak gyengepontját: "nem túl sportszerű" - hogy a közhelyeknél maradjunk. Engem nem érintett meg; ma valamivel könnyebben vettem az akadályokat, mint általában, így kétlem, hogy valamilyen szinten is tudott volna bennem hosszútávon törést okozni (na nem mintha rövidtávon hatással lett volna rám). Ma én voltam a soros. Mindenesetre nemhiszem, hogy bármikor is céltudatosan - mondhatnám szántszándékkal - letámadnék valakit ilyen módon; legalábbis nem olyan emberek miatt, akiket szegről-végről sem tudok ahhoz a bizonyos személyhez kötni. Mindemellett vígasztal a tudat, hogy ha tőlem ugyan nemis, valaki/valami mástól biztosan mindenki visszakapja, amiket valaha mások felé -fogalmazzunk inkább: ellen- intézett. Talán éppen: az Élettől?
Szemet szemért.
Szemet szemért.
2008. március 25., kedd
Vége a "szünetnek" és én gyakorlatilag nem csináltam semmit... Összevesztem és kibékültem, fanyar szájízzel, és enyhe fintorral az arcomon néztem, ahogy mások az italukat iszogatják előttem, fáradtan hazafelé gyalogoltam, tervezgettem és tervezgettem, mindezután pedig aludtam. Holnap visszakerülök a hétköznapok forgatagába, legalább két tárgyból írok és rettegek. Rettenetesen félek a holnaptól és a hátralévő 10 héttől. Már csak 10 hét, azis gyakorlatilag felezve. Nemtudom mitől féljek jobban... a lefolyásától, vagy a végétől.
2008. március 21., péntek
2008. március 20., csütörtök
2008. március 19., szerda
2008. március 18., kedd
Felszerelték. Csupán hat és fél órába telt egy kültéri és egy beltéri egység falraakasztása és összeforrasztása... ami azt jelenti, hogy ma kénytelen volt hat és fél órán keresztül egymagam a városban mászkálni, ami azt leszámítva, hogy évek óta nem látott ismerősökkel találkoztam, nem volt valami nagy élmény. Kórházban jártam, orvosnál jártam, Májkinál jártam, össze-vissza járkáltam. Fáradt vagyok...
2008. március 16., vasárnap
Mindig hatalmas dilemmát okoz nálam a pénzkérdés... legfőkép az elköltése. Egyszerűen sosem tudom eldönteni, hogy pontosan mire is szeretnék költeni, mire is vágyok igazán, mire lenne szükségem... Ha tudom is, biztosan nem vesz rá a lélek, hogy megvegyem magamnak. Most azonban, talán az elmúlt 1-2 hétben megbicsaklott szokatlan jelek lehettek hatással mostani döntésemre, nameg persze A Név... ezúttal engem is rabul ejtett a reklámok manapság már inkább tudat felett, mint alatt gyakorolt hatása... Meg Kell Vennem. Amint piacradobják irány a főváros.Ami a legfurcsább az egészben, az a tény - amit valószínűleg páran, akik elég régóta ismernek már tudnak rólam - hogy szívből-szenvedélyből megvetem és gyűlölöm a Converse márkacéget... néha talán jobban is mint a vízilovakat.
És lehet, hogy egy ilyet is beszerzek majd egyszer... Hogy a képről pontosan mit?..
És lehet, hogy egy ilyet is beszerzek majd egyszer... Hogy a képről pontosan mit?..
2008. március 15., szombat
2008. március 13., csütörtök
Px & Kf
Megkaptuk... ráadásul mind a kettőt. Azthiszem túl nagyok voltak az elvárásaim, mivel már kezdett visszatérni belém az a kitudja hányszorosan kiölt hit és izgatottság, ami a témával kapcsolatban hónapokig keringett a gondolataim és a böngészőm körül... Csalódás volt... ténylegesen? Nem. De még legalább 4 hónapot kell várnom arra, hogy ne csak egy csonka darabot (jó indulattal is negyedet), hanem egy egészet kapjak azért, mert szorgalmasan lestem a fel-fel bukkanó híreket és lapokat kitudja hány évszakon keresztül... A hegesztéssel pedig még küzködnöm kell egy kicsit majd... Talán nemsokára már meg is oldom és belevethetem magam a következő fázis nem is annyira unalmas lépéseibe. Patched together.
2008. március 11., kedd
2008. március 10., hétfő
A Paradox fórumon böngészve nem mást véltem felfedezni, mint magát:
Michael Jacksont!
Az öreg Jackonak úgytűnik nem volt még elég a balhéból, pedig ugye manapság internetes "kalózkodásért" többet kaphat az ember, mint mondjuk egy sarki bolt kirámolásáért, egy esetleges gépjárműelkötésért, vagy éppen emberrablásért...
Nade azért - ahogy Tito-t sem - Májkót sem kell félteni a törvény erősen szorító markától; Igen hétköznapi módon azonosítja magát: "Tiddlywinks" néven fürkészi a táblákat - megjegyzem nagyon elmésen. És hogy honnan tudom, hogy valóban Ő az? Messzeföldön ismeretes Jacko mézes-mázas beszédstílusa; rám nem kissé hat visszataszítóan tenyérbemászóként.
Michael Jacksont!
Az öreg Jackonak úgytűnik nem volt még elég a balhéból, pedig ugye manapság internetes "kalózkodásért" többet kaphat az ember, mint mondjuk egy sarki bolt kirámolásáért, egy esetleges gépjárműelkötésért, vagy éppen emberrablásért...
Nade azért - ahogy Tito-t sem - Májkót sem kell félteni a törvény erősen szorító markától; Igen hétköznapi módon azonosítja magát: "Tiddlywinks" néven fürkészi a táblákat - megjegyzem nagyon elmésen. És hogy honnan tudom, hogy valóban Ő az? Messzeföldön ismeretes Jacko mézes-mázas beszédstílusa; rám nem kissé hat visszataszítóan tenyérbemászóként.
A képet személyi jogok, illetve nemzeti érdekek megóvása miatt kifakítottuk, továbbá a fentebb látható sértett - valamint esetleges cinkostársként szólgáló; azonosított - Nagy-Britanniai állam zászlajáról szintén látható egy a valóságot elferdítő-elhomályosító fantomkép: aki esetlegesen valamilyen információval rendelkezik a fent ismeretett személyről, kérjük tartsa meg magának és ne zaklasson a marhaságaival... De azért köszönjük... és vigyázzon magára.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)