Négy bögre tea, két takaró és egy kellemesen mámorító láz: ilyen pillanatokban irigylem igazán azokat, akik képesek elviselni magukon a szöllőzsírféle terápiás vackokat ahelyett, hogy őrült kapálózásba fognának egy kis levegőhöz juttatva a külvilágtól gondosan elszigetelt igencsak érzékeny, puha beszédfelületetüket: reménytelenül, felmorzsolt idegszálakkal; ahogy azt énis teszem.